Helytörténet

Látnivalók községünkben

Római katolikus templom (műemlék jellegű). Klasszicista stílusban 1843-1845 között épült. Felszentelése Szent József tiszteletére (oltárkép is Őt ábrázolja) 1845. augusztus 20-án történt. A templom búcsúját a szokásoktól eltérően nem a védőszentjének - Szent Józsefnek - a névnapján, hanem augusztus 20-án tartjuk.

Helytortenet_templom_4.jpg


A Szeplőtlen Szűz Mária 1700-ból származó kőképe (szobra) a falu legrégibb tárgyi emléke, a templom előtti téren található. Felirata a következő: "A kuruc világnak e jeles műve egy közkatonának szerzeménye. Az abdai helység nagybecsű kincse ide tétetett az 1852-ik évben Csapó Ignác lelkészségében.". A latin nyelvű felírat szerint a szobrot Nuber György kuruc katona készítette. A jobb oldali kép a 2009-es felújítást követően készült, melyre az önkormányzat a Nemzeti Kulturális Alapból 1 millió Forintot (a felújítás összegének felét) nyerte el.

Helytortenet_csonka_1.jpgDSC01310


A Milleneumi Emlékkereszt előtt helyeztük el az 1766-ból származó határkövet. A határkő az abdai, ikrényi, győri határ találkozásánál jelezte a települések területeit. Valószínűleg egy hosszantartó birtokvita lezárásaként helyezték ki eredeti helyére.

Helytortenet_hatarko_2.jpg


A templom előterében áll még a Szeplőtlen Szűz Mária szobortól Győr irányába a Hősök Szobra. Az emlékmű a község I. világháborús áldozatainak emlékére készült, 1925. május 17-én avatták fel. Ezt egy 1991. október 23-ai átadással kiegészítette az önkormányzat egy elöl elhelyezett párnakővel, melyen a II. Világháborús abdai származású katona áldozatok névsora olvasható. Az emlékmű felújítása 2008. május 25-én a Hősök Napi ünnepségre elkészült. A párnakőről a tábla szintén az oszlopra került és a II. Világháborús áldozatok névsora is pontosítva lett.

hosokszobra

 


 

A Szent István utca Győr felőli végén áll az Alvégi Kőkereszt, melyet 1745-ben állítottak fel a régi faluban (a Rábca mellett). Jelenlegi helyére 1852-ben került. Az önkormányzat felújítatta 2009-ben.

kereszt1 kereszt2


Sok hazai és európai településen megtalálható Nepomuki Szent János szobra. (Nepomuki Szt. János ismert csehországi szent, Vencel király feleségének gyóntatója volt. A féltékeny természetű király a Nepomuk településről származó János gyóntatópapot szerette volna rávenni, hogy felesége gyónásairól neki beszámoljon. Amikor erre nem volt hajlandó, a király a hídról a Moldva folyóba dobatta.) A szent szobrai általában hidakon, folyópartokon állnak. A mi szobrunk is a Holt-Rábca újmajori és a 10-es út találkozásánál állt. Az 1954-es árvízi töltés megerősítésekor, az Alföldről és más vidékről érkeztek kubikusok és lovas fogatok. A földet hármas lovas fogatokból álló kétkerekű laptikákkal hordták. A második és harmadik laptikába befogott ló általában vak volt, hogy bizton kövesse az elsőt és a kubikusokat. A majori telepre visszatérő fogatokat vakon húzó lovak elhúzták és feldöntötték a szobrot. 30 évig hevert ott az árokban. Pósfai József restaurátor egészítette ki és állította helyre, amit már nem az eredeti helyén, hanem a templom mögötti parkban állítatott fel a község. Felszentelésére 1992. augusztus 20-án került sor.

2011-re a szobor állapota meglehetősen megromlott. Az helyi római katolikus egyházközség, az önkormányzat összefogásával és magánszemélyek támogatásával Böcskei György enesei kőfaragó felújította. Megáldására dr. Pápai Lajos megyéspüspököt kértük fel.

Helytortenet_nepomuki_5.jpg nepomukiuj


A falu régi helyét Emlékkápolna őrzi. Előtte gránitoszlop emlékmű áll, az elesett szabadságharcos hősök tiszteletére. 1849. június 28-án a Pöltenberg hadtestéhez tartozó "Kossuth" honvédzászlóalj védelmezte az abdai átkelőt. Az ütközetnél állítólag a fiatal Ferenc József császár is jelen volt. A közelben találták meg a múlt század végén az elhantolt katonatetemeket. Megtalálható: Győrből Abda felé haladva az 1-es főút mentén, a Rábca-híd után kb. 200 m után jobbra letérve, majd egy földúton kb. 400 m-t haladva, egy alacsony dombon, fák között. Csak kívülről tekinthető meg. A Római Katolikus Egyházközség tulajdona, mely felújítatta 2010-ben.

Helytortenet_kapolna_3.jpg



Az 1849. június 28-án lezajlott csata során eltűntként nyilvántartott 273 honvéd sorsa sokáig ismeretlen volt. A Rábca szabályozásán (1886-1893) dolgozó földmunkások az új meder ásása közben tömegsírra bukkantak. Az  akkor még a kávébarna menték felismerhetők voltak. Fény derült az eltűnt honvédek sorsára. Az eset megmozdította a győri és helybéli lakosságot. A Győri Jogakadémia hallgatói gyűjtést indítottak egy emlékmű felállítására. A Győri Közlöny szinte naponként beszámolt a gyűjtés állásáról. Az adományok felhasználásával méltó ünnepség keretében eltemették az elesett hősöket és sírjuk fölé Obeliszket emeltek.

helytortenet_kapolna-tabla_71.jpg


A Rákóczi-emlékmű az 1-es főút abdai hídfőjénél található a Rábca folyó partján. 1702. május 24-én a hagyomány szerint a fogságba hurcolt II. Rákóczi Ferencet az abdai hídnál halászó katona egy harcsával ajándékozta meg. A fogoly Rákóczi a hal szabadságát visszaadva, a vízbe dobta. E jelenetet őrzi az 1940-es évek elején készült művészi dombormű. Megtalálható: Győr felől az 1-es főúton érkezve a Rábca hídon átkelve, de még a községet el nem érve az út jobb oldalán. Szabadon megtekinthető. A község 2010-ben felújíttatta.

Helytortenet_rakoczi-kozeli_8.jpg


A Radnóti-emlékmű egy nyírfaliget közepén áll, aköltő munkaszolgálatos társaival együtt történt kivégzésének színhelyén, az eredeti Rábca-töltés bal partján. A folyamszabályozást követően  (mai állapot) az emlékhely a folyó jobb partjára került.  Az emlékmű több átalakuláson esett át. Az első az 1960-as években a megyei KISZ Bizottság által elhelyezett vörös márvány emléktábla volt, amelyet mementóként meghagytak és az új emlékmű együttesbe is beépítettek. A márványtábla mögött egy vöröses gránit oszlopon áll Radnóti Miklós költő mellszobra (Alexovics László alkotása). A mellszobor mögött egy hatalmas lángot szimbolizáló mészkő tömb utal a költő zsenijére. A költő mellszobra mellett jobb oldalt egy műkő oszlopba foglalva márványtáblán olvashatók a költővel egy időben kivégzett munkaszolgálatosok nevei - 1946-os exhumálási jegyzőkönyvnek megfelelően. Az emlékmű teljes befejezése a töltésről levezető díszburkolatú lépcsővel, úttal illetőleg az emlékmű elemeit körülfogó térburkolattal lett teljes. Megtalálható: Az 1-es főút mentén Győrből Abda felé haladva, a Rábca-hídnál jobbra leágazva, a Rábca jobb parti töltésén kb. 300 m utat megtéve a gátőrház irányába. Szabadon megtekinthető.

Helytortenet_r12_9.jpg

Helytortenet_r4_10.jpg

Helytortenet_r2_6.jpg

 


Miklós 2010. június 10-én érkezett Abdára és a Magyar Állam tulajdona (vagyonkezelő: Központi Szolgáltatási Főigazgatóság). 17 testvére van. 2010-ben március 15-ei ünnepségek után, a budapesti köztereken az ünnep alkalmából kiállított 18 korhű egyenruhás és valóságos méretarányokkal rendelkező huszár szobrokra pályázatot lehetett benyújtani. Ezt a határidő előtti utolsó napokban készítette el és Szabó Zsolt polgármester és talált támogatókat a Hadtörténeti Múzeumban egy ilyen szobor Abdára kerüléséhez. 2010. április 7-én a Parlament Nándorfehérvári dísztermében, ünnepélyes keretek között kapta meg községünk polgármestere és Csigó László alpolgármester úr a hivatalos értesítést arról, hogy településünkre a 9. Miklós huszárezred szobra kerül. A szállítás megszervezését követően egy meleg nyári napon gördült be a régi polgármesteri hivatal udvarára a szállító jármű. A 2011. évi Március 15-ei ünnepségünk alkalmával került bemutatásra első ízben az abdaiak számára a szobor, amikor is a kápolnánál megtartott megemlékezés helyszínére kiszállítottuk. A műanyagból készült alkotás tartós használatra kapta községünk, a leltár szerinti értéke egyébként a megkötött megállapodás alapján 707.000 Ft. A faluközpont áttervezése során az egyik tervezett zöldfelületi részben alakítottunk ki a szobor számára helyet. Így az 1848-49-es szabadságharcnak emléket állíthatunk a település központjában is. Külön öröm, hogy épp azt szobrot kaptuk, melynek hagyományőrzői a környéken működnek. A 2011. év Pünkösdjén a szomszédos településen megrendezett börcsi lovas vigasságok vendégei voltak legutóbb és a szobor abdai avatásán is részt vettek. Ők a Gróf Nádasdy Ferenc Hagyományőrző Huszár Bandérium.

A „mi Miklósunk” testvérei a következő településekre illetve szervezetekhez kerültek: Tápióbicske, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum, Szolnok, Mogyoród, Sümeg, a nyíregyházi Magyar Huszár Alapítvány, a Magyar Honvédség Támogató Dandár (Budapest), Kápolna, a Pákozdi Katonai Emlékpark, Sepsiszentgyörgy, a kisújszállási Nagykun Nádor Huszár Bandérium, Komárom, Isaszeg, Székelyudvarhely, a Fóti Károlyiak Alapítvány, Szeghalom és Tura.

Tényszerű kijelentés, hogy Abda egy színes folttal lett gazdagabb a szobor által. Reméljük, hogy az ilyen dolgokra nagyon fogékony gyerekek sok történetet mondatnak majd a szüleikkel, nagyszüleikkel, mely a történelmünk ismeretére és szeretetére neveli őket. S mi felnőttek sem felejtjük el, hogy elődeinknek tisztelettel tartozunk. Nekünk nem jutott és nem telik bronz vagy márványszoborra, de úgy gondolom, hogy ez a látnivaló is hamar fogalommá, találkozóhellyé válhat a környéken. A cseh főváros központja a Vencel tér, mely elég nagy ahhoz, hogy ne legyen elég csak magát a teret megjelölni egy találka helyeként. Ezért az itt randevúzók a „ló fejénél” vagy a „ló farkánál” kifejezéssel jelölik, hogy a térnek melyik részére gondoltak. De a pécsiek Széchenyi terén is dívik a kifejezés: ”találkozzunk a ló farkánál”…

Végezetül néhány szót arról, hogy miért éppen Miklós jutott nekünk. Az 1849. június 28-án a Pöltenberg hadtestéhez tartozó, "Kossuth" nevét viselő honvéd zászlóalj védelmezte az abdai rábcai átkelőt. A túlerővel szemben mintegy fél órán át voltak képesek tartani a hídfőt. A csatában a honvédek vesztesége 33 halott, 77 sebesült és 273 eltűnt katona volt. Az 1886-1893 közötti folyószabályozáskor a mederásásnál hevenyészve elhantolt katonatetemeket leltek a kubikusok. Minden bizonnyal a 273 eltűnt katona közül kerültek ki azok a névtelen hősök, akiket a tömegsírba temettek el. A hősök tetemeit a régi falu emlékét őrző kápolna elé helyezték át. Emléküket a sírhantjuk fölé emelt obeliszk őrzi melyen a következő felirat olvasható:

" Borulj le, óh magyar, mert
Előtted Szent e hant:
Szabadság vértanúi
Nyugosznak itt alant!
Te, világ Megváltója,
Istenség, légy velök:
Jogáért e hazának
Ők is vért áldozának
S megválták nemzetök! "

Az abdai hídfő csatánál a 7. hadtest egységeihez tartozó 4. Sándor, a 9. Miklós és a 16. Károlyi huszárok valamint kiegészítő feladatot ellátó 13. Hunyadi huszárok egységei is harcoltak. A pályázatban erre hivatkozva kértünk és kaptuk tartós kihelyezésre ezt a huszár szobrot.

A helyi néphagyományunk őriz egy történetet is a csatáról, melyet így jegyeztek fel:

„Negyvennyócban, amikor a nagy harc vót, itt Abdán is vót egy csata. A faluba’ vótak a németek meg a kozákok is. Győr felől gyöttek a magyar huszárok, átúsztattak a Rábcán, és neki a németnek! Ott vót a csata, ahun a legelő van, a falu szélin. Kápolna is van azóta a helin, oda temették azokat, akik ott elestek. A kápolna dombja felül gyüttek a huszárok, a németek meg ki a falubul, a legelő felül kerítették őket. Vót ám nagy zaj, lőttek cefetül, meg aki érte, vágta. Vót a huszárok között egy börcsi gyerek is. Hát az, amint vágta a németet, látja ám, hogy a szélső háznál egy fehér lovon valami tisztféle igen gukkerozza a csatát. No - gondúta magába -, majd adok én neked! Avval odavágtatott feléje. De a tisztféle is észrevette ám, megugrott, oszt végig a falun! A huszár meg utána! Kergette igen, ahogy csak bírta. Már Öttevényen is túl vótak, amikor má majdnem utolérte. De asztán a tiszti ló jobban vót abrakúva, jobban bírta a futást, mint a szegény, fáradt huszárló, osztán mindig jobban elhúzott elüle. De azér majdnem Kimléig kergette. Mivelhogy nem segített neki senki, egymaga nem tudta megfogni, hát abbahagyta. Amaz meg Óvárig futott, egyenesen a papokhoz. Ott sült ki, hogy az a tisztféle nem is vót akárki. Maga Ferenc Jóska vót! – Sokszor beszélték itt az öregek, de nagy kár, hogy nem vót akkor szerencséje annak a huszárnak. Mer ha elfogta vóna Ferenc Jóskát, talán vége is lett vóna az egész harcnak, és nem veszett vóna oda a szabadság.”

Arra kérjük az abdaiakat és az ide látogatókat, hogy vigyázzunk rá közösen, ne ültessük fel rá a gyerekeket, de mondjuk el nekik, hogy igazi lóra sok helyen felszállhatnak, ha kedvet éreznek a lovassportokra. Miklós nem vásári látnivaló, hanem történelmünk egy dicső epizódjára emlékeztető alkotás. Nem kisebbítheti jelentőségét az anyaga, hiszen a valódi értéke nem abban rejlik, hanem az általa számunkra megjelenített történelemben.

huszr


 

Abda Híradó

web_links

Hírlevél

E-mail:

GPS koordinátáink : 47.69650, 17.54417
EOV koordinátáink :    537170, 262496
google maps

microwave

banner00

Gulyás Csárda - menü
gulyas

Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.